Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Középkori arab és zsidó filozófia (A zsidó filozófia (újplatonikus…

- - - - Alkindi (9.század, Bagdad): Kevés, újplatonikus irányultságú szöveget ismerünk tőle
      - Alfarabi (900-950, Bagdad, Aleppó, Damaszkusz): Nála is fellelhető egy misztikus, az újplatonizmussal rokon tendencia. Ő azonban már összeköti ezzel a valóság és az azt kutató tudomány Arisztotelészhez kapcsolódó tárgyi-logikai felosztását
      - A tiszta testvérek értekezései (keletkezése: 10. sz., az arab keleten): mintegy ötven értekezés vallásról, filozófiáról és természettudományról. Példa a mohamedán vallás és a hellén filozófia egységbe fonódására, amely ennek az iszlám szellemiség által hevesen támadott, ámde rendkívül befolyásos szektának kifejezett célja volt.
    - - Avicenna
        
        Avicenna nem az Istenből származtatja a mindenséget, beleértve az anyagot is, miként az újplatonikusok. Az ő számára, ahogyan Arisztotelész számára is, Isten maga a mozdulatlan mozgató, s a belőle áradó formák az anyagban valósulnak meg.
        
        az univerzálék az isteni értelemben az egyes dolgok előtt vannak; ahogy testet öltenek a valóságban, a dolgokban vannak; az emberek fejében, általuk alkotott fogalmakként pedig a dolgok után vannak.
      - Averroes
        
        Averroes úgy magyarázza, hogy a formák nem kívülről járulnak az anyaghoz, hanem úgy, hogy az örök anyag képesség szerint (potenciálisan) már minden formát magába foglal, s a forma a fejlődés folyamatában ebből kristályosodik ki. Ez a nézőpont természetesen nagyon távol állt a semmiből való isteni teremtés hitétől, amelyet a mohamedán vallás, a keresztény és zsidó vallással megegyezően, megkívánt.
        
        tagadja az egyes lélek halhatatlanságát és csak egy személyen felüli halhatatlan szellemet ismer. (Nem Szókratész és Platón halhatatlanok, hanem alkalmasint a filozófia.)
        
        magasabb erkölcsűnek tekinti azt a felfogást, amely szerint a jót önmagáért kell megteremteni, mint azt, amely az ember ténykedését
        a túlvilági jutalommal és büntetéssel kapcsolja össze. Márpedig Mohamed tanítása gazdag fantáziával és élénk színekkel ecseteli a pokolbeli büntetéseket éppúgy, mint a paradicsom örömeit, ahol puha ágyak, bor és nagy szemű, fekete hajú lányok várják Allah hívő harcosait.
        
        Vallás és filozófia viszonya: a magasabb és tiszta igazság, amelyet a filozófus a maga bölcseletében megismer, a vallásban szemléletes formában jelenik meg, mert ez felel meg a sokaság erőtlenebb értelmének.
      - Al-Ghazáli
        
        tanaiban a tudás ellenében a hit területére húzódik vissza, és minden tudománnyal és filozófiával szemben szkeptikus magatartást tanúsít: A filozófusok megsemmisítése
- - - - Fő műve a Tévelygők útmutatója, amelyet eredetileg arab nyelven, de héber betűkkel írt, majd héberre és latinra fordították. Tévelygőknek azokat nevezi, akik a filozófiai igazság és a kinyilatkoztatott – zsidó – vallás közti vélt ellentmondásokat nem tudják tisztázni. Iszlám kortársához, Averroeshez hasonlóan, Arisztotelész lobogó lelkű tisztelője. Azt mondja róla, hogy a prófétákon kívül senki nem jutott olyan közel az igazsághoz, mint ő. Nem megy olyan messzire, mint Averroes, a teremtés dogmáját például – „elégséges bizonyítékok hiányában” – fenntartja, eljárása mégis elég ahhoz, hogy a hithű írástudókkal ellentétbe kerüljön.