Ötödik: a dolgok kormányzásából, a célszerűségből. „Azt látjuk ugyanis, hogy bizonyos tudattalan dolgok, tudniilik a természetes testek, valami cél szerint működnek; ami nyilvánvaló abból, hogy mindig vagy többnyire ugyanazon módon működnek, hogy azt kövessék, ami a legjobb, amiből nyilvánvaló, hogy nem véletlenül, hanem valami szándékból adódóan érkeznek el a célhoz. De a tudattalan dolgok nem tartanak a célhoz, hacsak nem irányítja őket valami tudatos és intelligens lény, miként az íjász a nyílvesszőt. Van tehát valami értelmes lény, amely minden természeti dolgot a célra irányít, s ezt Istennek mondjuk”