Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Kitekintés a további fejleményekre és előzetes értékelés (A kínai…
Kitekintés a további fejleményekre és előzetes értékelés
Szung-kor és az értelem-iskola
Legkiemelkedőbb gondolkodója és egyben az új-konfucianizmus legjelentősebb filozófusa Csu Hszi (1130 – 1200). Átdolgozta és újból kiadta a konfucianizmus klasszikus szövegeit és újabb fejleményeivel egyesítette egy azóta is az új-konfucianizmus alapjául szolgáló gondolatrendszerben
Filozófiájának két alapfogalma a Li, az átfogó világértelem és az anyag (Ki). Szerinte ez egybeesik a jin és jang ellentétével. Mindkettő elválaszthatatlanul összetartozik. „Az értelem a jelenségek felső, az anyag pedig az alsó vonatkozása. … Ha nem volna anyag, az értelem sem tudna mihez igazodni. … Ha van értelem, akkor anyag is van, mely minden dolgot megjelenít és megtart.”
Ming-kor és az idealista-iskola
Vang Jang-ming
Csing-kor és az empirikus-iskola
Tai Tug-jüan (1723 – 1777) megkísérli az ókori klasszikus, a középkori és az addigi új-konfucianizmust egyetlen szintézisben egyesíteni. Különös értéket tulajdonít a tapasztalatnak, innen az iskola neve.
A kínai filozófia általános jellege és jelentősége
harmóniára való törekvés
az ember és a mindenség összhangjának gondolata
ember és természet összhangja
idegenkedés minden egyoldalúságtól és szélsőségtől
két elv kölcsönhatásának gondolata
tolerancia a világnézet terén
világi jelleg
humanizmus
Igénytelenség, mértéktartás, belső kiegyensúlyozottság és a lelki béke mint a boldogság kínai felfogás szerinti nélkülözhetetlen elemei
Az ember jó
alapvetően az etikában látja végcélját
minden kínai filozófia politika- és társadalomelmélet
magánakvalóság