Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Az európai felvilágosodás (A felvilágosodás kora (a felvilágosodás…
Az európai felvilágosodás
Jelmondata
"Sapere aude!" -"Merj a magad értelmére támaszkodni!"
A felvilágosodás kora
hosszú történelmi folyamat után átalakult a gazdaság és a társadalom szerkezete, az életmód és a gondolkodás
eszmeáramlat, szellemi mozgalom
az európai eszme-és művelődéstörténetnek nagyjából az angol polgári forradalomtól(1640) a francia polgári forradalomig(1789) terjedő korszaka
„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából."-Immanuel Kant
a reneszánsszal induló folyamat, a 18.századra egész Európára kiterjedő korszakváltás
a modernség megszületésének értelmezett korszakváltás
megszületett az emberi és polgári jogok nyilatkozata, amely az alapvető szabadságjogokat tartalmazta
a felvilágosodás Angliában, a német területeken és Franciaországban többé-kevésbé eltérő módon bontakozott ki
eszmerendszere még az országokon belül sem volt egységes
a korszak elnevezést kezdetben csak Franciaországban használták
később(18.század) elterjedt egész Európában a különböző irodalmi, művészeti, filozófiai, erkölcsi és kulturális megnyilvánulások átfogó megnevezésére
Angliában jelent meg, de francia közvetítés által terjedt el Európában
fejlődéseszme
a gondolkodás szabadságának és egy boldogabb, igazságosabb társadalmi berendezkedésnek a képzete
a fény metoforaként való használata
a felvilágosodás gondolkodói úgy gondolták,hogy saját korukban a reneszánsz törekvései teljesednek ki
ugyanakkor az addigi történelmet a tudatlanság és a babona sötét időszakának tekintették
legfontosabb feladatuknak tekintették a múlt meghaladását, a tudás és az értelem által
az ember eredendően jó, ha birtokába kerül a helyes tudásnak, annak szellemében fog élni
Bildung'képzés'(az ember szellemi, erkölcsi és testi képességeinek kibontakozását szolgáló nevelés eszmény)
racionalizmus és empirizmus
a gondolkodásban csak a 18.században felvilágosult gondolkodói által jött létre változás(az állam, a társadalom, a hitélet, és a társadalmi intézmények vizsgálata
újkori gondolkodás és filozófiai fordulat
a mindenség leírása maga a megismerés eredménye
legfontosabb filozófiai kérdése:hogyan tesz szert az elme a fizikai világ dolgaira vonatkozó ismeretekre
fontos előzménye a francia René Descartes racionalizmusa(latin:ratio'ész, értelem')
vannak velünk született eszmék(idea innata)
az ember természetének lényegét a gondolkodás képességében látta
az észelvű társadalomelméletek az emberi és polgári jogokat is a természetből, az ember természetes jogaiból vezették le(szabadság, egyenlőség, tulajdon, testvériség)
a természet megismerésének, uralásának vágya
az empirizmus
angol filozófusok által kidolgozott ismeretelméleti irányzat(görög:empíria'észlelet, megfigyelés')
ismereteink egyetlen forrása a tapasztalat
elemi egysége, az észlelés(percepció) tévedhetetlen
a szenzualizmusnak is nevezett(latin->francia:senzus'érzékelés,észlelés')empirizmus képviselői
John Locke, George Berkeley és David Hume
a két irányzatban olyan filozófiai kérdések és módszerek jelentek meg, amelyek meghatározzák a mai filozófiai gondolkodást
egyházellenesség, istenfelfogások
a gondolkodók szembefordultak a régi rend eszmei támaszát jelentő egyházzal
az egyház intézményének tanulmányozása, elemzése, krtizálása végül vallási türelem hirdetése
többségük nem tagadta meg Isten létét de nem értett egyet az egyház dogmáival
Istenfelfogások a felvilágosodás korában
Deizmus
azt mondja ki, hogy Isten teremtette a világot, azonban működését a természet törvényei uralják
Teizmus
miszerint , mindenkinek magának kell megkeresni a saját Istenét
Panteizmus
Isten a természetben van jelen
Materializmus
tagadja Isten létét, a világot anyagi természetűnek tartja
felvilágosodás és irodalom
a barokk kori gyönyörködtetés helyett a "tanítva gyönyörködtetés"vált fontos alapelvé
eszmékben gazdag, tanító jellegű irodalmiság->a szépirodalom bizonyos fokú hanyatlása
a 18.században hitéletét vesztette a tragédia
a költészetben előretört a szónokiasság, közhelyesség
az irodalom dísztelenebb lett
a szépirodalomban gyakran nagyszabású viták
a tudomány az irodalom fontos nyersanyágává vált
politikai, jogi és társadalmi kérdések kerültek közzéppontba
megváltozott az irodalom és az irodalmár helyzete
az irodalom a tégi formákba kényszerített világ átformálásának vezetője lett
kialakult az irodalmi élet intézményrendszere
megnőtt az irodalom rangja->az írók függetlenné váltak
az írás mesterség, polgári foglalkozás lett
a szerzők már nem jómódban élő arisztokraták vagy kegydíjat élvező udvari írók voltak
klasszicizmus és szentimentalizmus
a felvilágosodás stílusirányzatok szempontjából sem egységes korszak
a 18.század meghatározó részében továbbra is a korábban kialakult klasszicizmus volt az uralkodó
ugyanakkor jelen volt még a késő barokk és a rokokó is
a klasszicizmus és a szentimentalizmus világszemlélete sok tekintetben ellentétes, ugyanakkor a szentimentalizmus mégsem értelmezhető a klasszicizmus teljes ellentéteként
a klasszicizmus
alapjának az antikvitás tekinthető
ókori görög-római minták szerint alkottak
mértéktartás, ésszerűség, egyszerűség, világos szerkezet és forma
az irodalomban a tanítás és gyönyörködtetés együttesen érvényesült
a tanítás és a tudás jelentőségének hangsúlyozása<-a felvilágosodás neveléseszménye
a racionalizmus jelentős hatása a klasszicizmusra
ismeretelmélete a velünk született eszméket feltételezi
a szentimentalizmus
(latin:sensus'érzés,érzelem) a 18.század utolsó harmadától a 19.század elejéig ható stílusirányzat
átmenet a klasszicizmus és a romantika között
nem szakadt el a felvilágosodás eszmevilágától, és igazán nem különült el a klasszicizmustól sem
a romantikával rokonítható stílusjegyek irányába indult
az ember érzelmi voltát hangsúlyoza, a klasszicizmussal ellentétben
érdeklődésének középpontja az egyéniség belső, érzelmi-lelki világa
kapcsolódott az empirizmushoz
a lélekrajz és a vallomásosság igényének megnövekedése
ez olyan műfajokat eredményezett mint, az első személyű elbeszéléssel élő, napló-vagy levélformában megalkotott regény
természetelméletét a természetben való feloldódás vágya jellemezte
a természetben "őshazát"látott