Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Olimpiaipar (Deklarált vs. valóságos funkció (fejlesztések következményei,…
Olimpiaipar
Deklarált vs. valóságos funkció
Probléma
versenysport professzionalizálódása
háttérbe szorul a sportélmény
győzelem fontosabb a részvételnél
doppingbotrányok
egészségkárosodás
fejlesztések következményei
városok súlyos eladósodása
megrendezésben érdekelt bürokrácia korrupciója
helyi lakosság igényeinek figyelmen kívül hagyása
lakóingatlanok értékeinek emelkedése
környezetszennyezés
erőszak a hátrányosan érintett lakosság sérelmére
korábbi olimpiai tapasztalatok
költségek ált. 80%-a közpénz
tényleges kiadások jelentősen meghaladják
a tervezési fázisban becsültet
városok szerződésben vállalt kötelezettsége
a többletköltségek megfizetésére
üzleti jelentősége
közpénzből rendelt fejlesztések
játékok marketing-vonzata
szponzori szerződések
hirdetési lehetőségek
NOB
olimpiai szimbólum pályán kívüli használat
közvetítések értékesítése
hatalmas összegek folynak be
#
korrupciós ügyek
oknyomozás nem lehetséges, hiszen
médiavállalatok maguk is szponzorok
Mit kap a társadalom?
használaton kívüli
monumentális létesítmények
Athén
Peking
eladósodott városok
#
Montreal: 30 év után
szabadult meg adósságtól
Athén: 900%-kal lépte túl a költségeket
London: 6x-os
túlköltés bevallása
tényleges költség magyar állami
központi költségvetés 2010. évi
kiadásainak több, mint 70%-a
komoly megszorító intézkedések
szociális hátrányok
#
Vancouver:
$1 Mrd átcsoportosítása
slum-osodás
dzsentrifikálódás
London: legnagyobb katonai
készültség II. vh. óta
Athén: paramilitáris alakulatok
iraki háborúban elkövetett bűnök
szabadságjogok megnyirbálása
ellenző csoportok elhallgattatása
demokratikus intézményrendszer kiiktatása
pályázat benyújtása
pl. BOM: olimpiai törvénytervezet
lakossági beleszólás ellehetetlenítése
kivéve civil szervezetek, amelyek vállalják,
hogy nem kritizálják a játékokat, szponzorokat
megfizethető lakóingatlanok kiszorítása
#
szociális lakásállomány leépülése
veszélyes jelzáloghitel-konstrukciók
megélhetési költségek növekedése
Meghatározó felfogás
Olimpia nemes esemény
Akinek nem tetszik, azzal baj van
Intézményrendszer kritikája
Olimpiarendezés ellenzése
Saját országa érdekeivel megy szembe?
Nemzeti identitás része
Elitek által hangoztatott szempontok
Infrastruktúra fejlesztése
Munkahelyteremtés
Jobb lakossági közérzet
Minél kevesebb demokrácia
annál könnyebb
fejlődő "piacok!"
felé fordulás
Chicago: 80% ellenezte => Rio
Budapesti projekt
Fővárosi közgyűlés érdemi vita nélkül
egyhangúan fogadta el gyorsan
PwC tanulmány
Összes kiadás kb. 5000 Mrd HUF
magyar állam éves költségvetésének 40%-a
Fejlesztések
állami 56%
EU 30%
magán 14%
Budapesti Olimpiai Mozgalom
markáns lobbitevékenység
elnöksége üzleti elit képviselőiből áll
állampolgár "pártoló tag" lehet
(nincs beleszólás csak helyeslés)
fejletlen civil intézményeik miatt védtelen (fél)periférikus országok
Moszkva: 1980 "nem kellett bajlódni"
Peking: 2008 több millió ember kiköltöztetése
Lakosság beleegyező magatartása
lelkesen támogatja
az olimpiaprojektet
társadalmi károkozás az
érintett lakosságot nem érdekli
játékok költségeit állja
honnan tudjuk, hogy támogatja?
olimpialobbi által megrendelt vizsgálatok
PR mint PRopaganda
vs. a „köz véleménye”
támogató közvéleménnyel kapcsolatos
kijelentések mint hivatkozási alap?
közvélemény-kutatás eredményei
2010: kérdőív nem ismert
2007: támogatását igazoltnak látják anélkül, hogy a megkérdezettek bármit is hallottak volna a rendezés feltételeiről
módszertanilag értékelhetetlen
marketing-gyöngyszemek
állítást sugalló kérdések
költségek bagatellizálása
évi 4000 ft-os fizetés felvázolása
tényleges összeg havi (!) 8000 többletadó
lenne gazdaságilag aktívakra vetítve
nyilvánosság és a közpénzelszívás
tényfeltáró újságírás
Olimpia: gazdasági és politikai elit
egészének érdekeit sértené
rendezés kárait a társadalom viseli
médiumok bevételeik nagy részét
a hirdetési piacról szerzik
Sikeres volt Schmitt Pál esetében
lakossági támogatottság fikciójának előállítása
közvélemény-kutatásnak álcázott propaganda-felmérések
fiktív társadalmi hasznok és a fiktív közvélemény értékesítésének fő csatornái a fiktív tudósítások
lobbik PR-anyagaira támaszkodás, érdemi újságírói munka nélkül
politikai legitimáció látszata: képviselők a lobbi által előre megírt törvényszövegre rábólintva, azaz fiktív törvényhozói munkát végezve szentesítenek
gazdasági elit államfüggése
korlátlan mértékben költhető közpénzből realizált profit
megnövelt deficit még könnyebbé teszi a magánhasznot nem termelő szociális ellátórendszer leépítését
ha közszolgáltatásokra és szociális intézményekre nincs, akkor egy társadalmi károkozás-sorozatra miért legyen a kifogásolt közszolgáltatások sokszorosát elnyelő közpénz