Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Milyen lesz a jövő iskolája? ("Vissza a jövőbe" típusú…
Milyen lesz a jövő iskolája?
"Vissza a jövőbe" típusú bürokratikus
iskolarendszer
iskolák kiterjedt bürokratikus rendszere, hierarchikus
döntéshozatal
elkülönült tanári testületek szigorú belépési szabályokkal
diákok szempontjából iskola-osztályterem-tanár dominancia
szülők érdekévényesítése korlátozott
változástól való félelem, berögzött oktatási gyakorlat
diákok kirekednek a modern oktatásból
erős tanári szakszervezeti ellenállás
átalakításokkal szembeni ellenállás
diákok fejlődési lehetőségei háttérbe szorulnak
a tanárok a jövőbeni munkáltatók elégedetlensége ellenére
sem változtatnak a bevált módszereken
szülők igényeinek mellőzése
tágabb társadalmi és technológiai környezettől
elkülönül
tanárok szakmai fejlődését negatívan befolyásolja
diákok számára szűkebb karrier lehetőségek
szülők számára plusz teher a kiegészítő képzések
megszervezése
a vállalatok érdeklődnek az oktatás iránt, de befolyásoló
szerepük csekély
Nem jellemzi az élethosszig tartó tanulás gondolata
tanárok a standard tantervek érvényesítésére koncentrálnak
diákok bár ugyan tudnak lépni a következő oktatási szintre,
de esélyegyenlőtlenség jellemzi
fontos a család iránymutató szerepe, hogy további
tanulmányokra ösztönözze a diákokat
Kimerülő pénzügyi és humán erőforrások
elavult szemléltető eszközök
diákok oktatása lemarad
leterhelt tanárok
minőségbeli romlás veszélye
Tanuló szervezetként működő iskolák
csapatorientált szervezetek
együttműködés az iskolák, a felsőoktatás, a helyi, nemzeti, nemzetközi, vállalatok
között
diákok vegyes tanulócsoportokban
diákok és a tanárok országos és nemzetközi hálózatokat használnak
tudásmegosztásra és tudás létrehozására
oktatásban megjelenő jó munkakörülmények, különféle szerződési
formák
diákok fejlődési lehetőségei javulnak
a tanárok szempontjából elősegíti a tanítási és tanulási innovációt, a szakmai fejlődést és a kutatást.
Jó kapcsolat a tudásalapú iparágakkal
a tanárok szakmai fejlődését elősegíti az együttműködés a helyi, nemzeti, nemzetközi, vállalatokkal
diákok számára szélesebb karrier lehetőségek
tanárok szakmai fejlődését pozitívan befolyásolja
Széleskörű a politikai és a társadalmi közmegegyezés
Magas státusú tanári testületek
diákok számára szélesebb lehetőségek
életen át tartó tanulás funkcióinak elismerése
bőkezű finanszírozás, erőforrások helyes elosztása
támogatás a diákok számára, egyenlő esélyek
szülők számára több lehetőség és kevesebb teher
tanárok szerepe a kormányzati keretek és támogatások optimális felhasználálsában
Információs és kommunikációs technológiák tanulási eszközként való alkalmazása
diákok modern fejlődését szolgálja
szülőknek biztosítani kell az otthoni lmodern tecnhológiai hátteret
tanárok szakmai fejlődése mutatkozik
Hálózati tanulás
tanulói hálózatok
szülők szerepe különböző az eltérő közösségi érdekek miatt
tanulók nagyobb felelőssége
helyi, országos, országhatárokon túlnyúló
a többféle kultúra találkozása segíti a tanulók szociális és érzelmi fejlődését
tanárok szerepe változik, tanítási szakemberek jelennek meg
új értékek és attitűdök válnak kulcsfontosságúvá
A legtöbb osztályterem eltűnik, helyükbe közösségi-alapú elrendezések és tapasztalatokon alapuló tanulás lép
visszafogott kormányzati tevékenység
csökkenő szabályozás
szabályozó szerep megmarad
csökken a nyilvános elszámoltathatóság mértéke
képtelen a komplex,
sokféle társadalmaknak megfelelő
tanulást
nyújtani
új értékek és attitűdök válnak kulcsfontosságúakká.
tömegkommunikációs tanulási eszközök
komplex feladatok
tanulási források megosztása új lehetőséget teremt
tanulók értékelhetik a saját tudásukat
IKT vállalatok megjelenése
oktatás minőségét javítják
új tudást hoznak
fejleszti a társadalmat
általában gazdag társadalmakra jellemző
intenzív technológiahasználó társadalom
társadalmi konfliktusok nem jellemzik
hálózati társadalom megjenése
új tanulásszervezési formák
kiscsoportok, otthoni iskoláztatás, személyre szabott bánásmód megjelenése
Információs és kommunikációs technológiák széleskörű alkalmazása
Néhány állami iskola megmaradhat azoknak a kiszolgálására, akik másképp nem
férnek hozzá a hálózati társadalomhoz
A rendszer szétolvadása
csökkenő standardok
tanárok fejlődése megreked
minőségi romlás
tanulók tudása romolhat
szülők számára romló tájékoztatás
tanár, mint egyetlen paraméter
képzett tanárok „kölcsönzésére” irányuló nemzetközi
kezdeményezések megsokszorozódnak
tanárok számára vonzóbb állásalternatívák veszélye
szegényebb országokból érkező, képzett tanárok beáramlása
Virágzik a magántanári piac
tanulásszervezés változása
tanári állások létrehozása „fél-szakemberek” számára
nyugdíjas tanárok munkába állítására
magántanári piac virágzása
tanári szakma csökkenő vonzereje
információs-kommunikációs technológiát a tanárok helyettesítésére alkalmazzák
technológiai és tömegkommunikációs cégek aktív közreműködése
új alternatívák megjelenése
a törékeny iskolarendszerek összeomolhatnak a tanárok pályaelhagyása következtében
iskolahanyatlás ördögi köréhez vezethet
radikális változás elindítója lehet
kezdetekben megerősíti a központi hatóságokat
válság elhúzódásának arányában a hatóságok pozíciója gyengül
A kiterjesztett piaci modell
társadalmi esélyegyenlőségi kockázat
hátrányos tanulók kirekesztésének kockázata
feszültséget okozhat a hátrányos szülők között
hátrányos helyzetű közösségekben tanárhiány mutatkozik
új szolgáltatók megjelenése
versenyt idéz elő, ami kedvező az oktatás minőségére
új szakemberek megjelenése új lehetőséget teremt
nemzetközi tudás megjelenése a tanárok szakmai fejlődését segíti
piaci mechanizmusok szerint működő oktatás
piaci igényeknek megfelelő képzés
megfelelő finanszírozási források
tanulók számára bővülő lehetőségek
új tanulásszervezési formák
kereslet irányítja
piaci igényeknek megfelelő képzések tanulók számára
tudásgazdaságra reagál
életen át tartó tanulást segíti
állami részvétel csökken
csökkentő bürokrácia
adófizetői ellenállás a közoktatás finanszírozásával szemben
állami kiadások csökkenése
felelősek maradnak a minőségbiztosításért
újradefiniált tantervek
hangsúly az értékeken és a kognitív eredményeken
iskolapadokon túlmutató tanulási lehetőségek
otthoni iskoláztatás elterjedése
A társadalmi központként működő iskolák
alacsony falak, nyitott kapuk
tanulói sokféleség
esélyegyenlőség megteremtése
hátrányos helyzetű szülőket segíti
kevésbé bürokratikus, sokszínű
tanárok terhei csökkennek
szülők számára gördülékeny folyamatok
diákok számára egyszerűbb folyamatok
kollektív és
közösségi feladatok
nő a tanárok szerepe a közösségben
szülők közösségi szerepe jelentős
segíti a tanulók szocializációját
tanulás a középpontban
kompetencia elismerése a munkaerőpiacon
tanárok fejlődését is segíti
tudásalapú társadalom
Széleskörű politikai és közmegegyezés a közoktatás céljairól és értékéről
partneri kapcsolatok szélesebb kialakítása
tanárok számára világos célok
hozzájárul egy adott ország fejlődéséhez
bőkezű
finanszírozás
modern oktatási technológiák megjelenése
javuló tanulói erdemények
tanárok szakmai fejlődése