XIII. sz-i magyar társadalom
események:
társadalmi átrétegződés
trónharcok
II. András eladományozta a várbirtokokat
kialakult a bárók főnemesi rétge
veszélyeztették a vitézeket
a főurak nyomására a szerviensek és a várjobbágyok kikényszerítették az Aranybullát
Aranybulla (1222)
31 pont:
a király nem adományozza el a földeket
idegenek nem kaphatnak birtokadományt
idegenek csak a királyi tanács jóváhagyásával viselhetnek tisztségeket
tiltja hogy a kamarák élén zsidók vagy izmaeliták legyenek
szerviensek:
ha a király megszegi a törvényt, a nemesség ellenállása törvényes
adómentesség
végrendelkezési jog
megyeispán joghatósága alól mentesítés
katonakötelezettség
várjobbágyok és vendégek szabadságjogainak megerősítése
nemesi társadalom formálódása IV. Béla (1235-1270) idjén
nemesek (nobilis):
bárók (főnemesség)
10-20 család
közép- és kisbirtokos szerviensek (köznemesek, 1267-ben fogadták el őket nemesnek)
csak katonáskodással szolgáltak a királynak
adómentesség
szabad végrendelkezés
peres ügyeiket a királyi bíróságon
végül a várjobbágyok is megkapták a nemesi jogokat (köznemesek)
ezzel megkezdődött a királyi várrendszer végleges felbomlása
óriási földadományoka báróknak
ez az alapja az működésképtelen királyi kormánynak (13. sz. utolsó negyedében)
nem függetlenednek a főnemességtől
előnyös kapcsolatok születnek köztük
familiaritás
juttatások
ellátás
védelem
jobbágyság
a tatárjárás miatti népességcsökkenés fellendítette a jobbágyság kialakulását
külföldi vendégek, "hospesek" telepedtek le
szabadon költözhettek (1298-tól országosan is)
kialakult és egységesült a jobbágy elnevezés ("jobb ember")
kifejezte a paraszti népesség felemelkedését
a tatárjárás (1241-42) után i városfejlesztés ösztönzőleg hatott
nőtt a kereskedő- és bányavárosok száma