XIII. sz-i magyar társadalom

események:

társadalmi átrétegződés

trónharcok

II. András eladományozta a várbirtokokat

kialakult a bárók főnemesi rétge

veszélyeztették a vitézeket

a főurak nyomására a szerviensek és a várjobbágyok kikényszerítették az Aranybullát

Aranybulla (1222)

31 pont:

a király nem adományozza el a földeket

idegenek nem kaphatnak birtokadományt

idegenek csak a királyi tanács jóváhagyásával viselhetnek tisztségeket

tiltja hogy a kamarák élén zsidók vagy izmaeliták legyenek

szerviensek:

ha a király megszegi a törvényt, a nemesség ellenállása törvényes

adómentesség

végrendelkezési jog

megyeispán joghatósága alól mentesítés

katonakötelezettség

várjobbágyok és vendégek szabadságjogainak megerősítése

nemesi társadalom formálódása IV. Béla (1235-1270) idjén

nemesek (nobilis):

bárók (főnemesség)

10-20 család

közép- és kisbirtokos szerviensek (köznemesek, 1267-ben fogadták el őket nemesnek)

csak katonáskodással szolgáltak a királynak

adómentesség

szabad végrendelkezés

peres ügyeiket a királyi bíróságon

végül a várjobbágyok is megkapták a nemesi jogokat (köznemesek)

ezzel megkezdődött a királyi várrendszer végleges felbomlása

óriási földadományoka báróknak

ez az alapja az működésképtelen királyi kormánynak (13. sz. utolsó negyedében)

nem függetlenednek a főnemességtől

előnyös kapcsolatok születnek köztük

familiaritás

juttatások

ellátás

védelem

jobbágyság

a tatárjárás miatti népességcsökkenés fellendítette a jobbágyság kialakulását

külföldi vendégek, "hospesek" telepedtek le

szabadon költözhettek (1298-tól országosan is)

kialakult és egységesült a jobbágy elnevezés ("jobb ember")

kifejezte a paraszti népesség felemelkedését

a tatárjárás (1241-42) után i városfejlesztés ösztönzőleg hatott

nőtt a kereskedő- és bányavárosok száma